Romániában az év utolsóelőtti napján tette közzé az Országos Statisztikai Intézet (INS) az idei népszámlálás eredményeit. Keleti szomszédunk lakossága 1,1 millió fővel lett kevesebb a legutolsó, 2011-es népszámlálás óta, és ami igazán szomorú, hogy a magyarok aránya csökkent. A romáké ezzel szemben nőtt, felgyorsult az elöregedés, és csökkent az analfabetizmus, valamint több lett az ateista.
Tudorel Andrei, az INS elnöke pénteken Bukarestben arról beszélt: Románia lakossága kicsit több, mint 19 millió fő, többségben (51,5 százalék) vannak a nők és a városiak (52,2 százalék). Van egy új tendencia is: a megyeszékhely-városok lakossága csökken, a szomszédos településeké pedig nő.
Nem mindenki nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról (a 19 millióból csak 16,5 millió), de a megszólalók közül a magyarok száma éppen hogy meghaladja az 1 milliót: 1 002 200 ezer fő (az össznépesség 6,0 százaléka, az előző népszámlálás 6,5 százalékához képest) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magukat romának vallók száma pedig 569,5 ezer fő volt (3,4 százalék versus 3,3 százalék). Az ukránok 45,8 ezer, a németek 22,9 ezer és a törökök 20,9 ezer főt számláltak.
A vallási hovatartozásról is nagyjából annyian nyilatkoztak, mint a nemzetiségről. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a vallásukat bevallók 85,3 százaléka ortodox vallású; 4,5 százaléka római katolikus, 3 százaléka református. A teljes népesség 0,9 százaléka vallotta magát „vallástalannak”, ateistának vagy agnosztikusnak. Az ortodox egyház egy évtized alatt 2,3 millió hívőt veszített el.
Iskolai végzettség szerint a teljes lakosság 43,5 százaléka rendelkezik átlagos iskolai végzettséggel (középiskola, középiskola, szakiskola, szakközépiskola vagy mesterképzés), szemben a korábbi 41,4 százalékkal. A felsőfokú végzettségűek aránya 16 százalék, szemben a korábbi 14,4 százalékkal. Még mindig 143,6 ezer ember írástudatlan, ami a 2011-es 245,4 ezerhez képest jelentős csökkenést jelent. Érdekes, hogy a romániai zsidók 61 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben a románok 17, a magyarok 12 százalékával.
A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39 megye lakossága csökkent. Kivételt képeznek Ilfov, Beszterce-Naszód és Suceava megyék. A legnagyobb népességcsökkenést Caras-Severin (-16,6 százalék, azaz 49,0 ezer fővel kevesebb) és Teleorman (-14,9 százalék, azaz 56,6 ezer fővel kevesebb) megyékben regisztrálták. A többségében magyarlakta Kovászna megye több mint tízezer főt veszített, most 210 177 lakosa van. Hargita megye lakossága 310 ezerről csökkent 291 ezerre, Maros megyéé pedig 550 ezerről 519 ezerre fogyott.
Abszolút értékben a legnagyobb népességveszteséget Bukarest önkormányzata könyvelhette el, 166,4 ezer fővel (-8,8 százalék, most 1,71 millió lakos). A román fővárost körbevevő Ilfov megye lakossága erőteljesen növekedett, ami azt jelenti, hogy sok bukaresti települt a szomszédos településekre.
A népszámlálás rámutatott az ország lakosságának elöregedésére: a 10-14 éves, a 15-19 éves és a 20-24 éves korcsoportok aránya a teljes stabil népességen belül mérséklődött, a születések számának 2002 utáni folyamatos csökkenése miatt.
